Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegőbe vág, hanem megsanyargatom és engedelmessé teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.
Pál a sportolók példáját hozza minden szolgáló, és tágabb értelemben minden hívő ember felé. Ők azok, akik tudatosan azt választják, hogy megsanyargatják a testüket annak érdekében, hogy majd, amikor részt vesznek a versenyen, elnyerjék a koszorút, ami ma az aranyérem. Világosan látják a célt, nagyon erős bennük a motiváció a cél elérésére, és ezért még szenvedni is képesek minden napon.
Tudod-e, hogy mi a célod? Tudod-e, hogy mi Isten célja veled? Mennyire azonosultál Isten rád vonatkozó céljával? Mennyire van előtted a mindennapokban? Mennyit gondolkozol rajta? Mennyire adod oda magadat a cél elérésére? A kérdésekre adott válaszaid neked is megmutatják, hogy hova helyezheted el magad a teljes sodródás – céltudatos és fegyelmezett élet skálán. Akárhol is vagy, ne elégedj meg azzal a pozícióval. Kérd mennyei Atyádat, hogy erősítse meg a szívedben az elhívását, gerjessze fel vagy növelje benned a motivációt, a lelkesedést, a buzgóságot, a kitartást és az önfegyelmet! Kérd őt, hogy mutasson rá a szívedben lévő hazugságokra, és romboljon le minden akadályt, ami a cél elérésének útjában van! Add át magad teljesen, hétköznapi szinten az elhívásod maradéktalan betöltésére! Hervadhatatlan koszorút akar adni neked, vagyis olyan isteni tulajdonságokat akar kifejleszteni benned, amelyek romolhatatlanok és örökkévalóak. A legjobbat akarja adni neked. Állj bele és győztessé tesz téged!
