Ézs 42,1-4 ; Luk 22,27
Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja ki, hűen hirdeti a törvényt. Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön; tanítására várnak a szigetek.
Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál.
Jézus a szolgálat lelkületét szerette volna átadni, amikor ezt mondta.
- Személyes elkötelezettség azok felé, akik felé szolgál.
- Azonosulás azokkal, akik felé szolgál.
Jézus, mint vezető szolgálatának lelkülete az Ézs 42,1-4 alapján:
- Megüresítés és az Atyától való teljes függés vállalása
“Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg…”
Lemondott isteni természetének kiváltságairól, és a mennyei Atyjától vált függővé. Teljesen azonosult emberi mivoltunkkal. Milyen elképesztő paradoxon! Ez az Atya szemében gyönyörűséges. Az Atya megajándékozta Jézust a drága Szent Szellemével, azaz Önmagával, mert a Szent Szellem Jézusban az Atya tökéletes képviselője volt. Az Atya a Szent Szellem által tanította meg Őt mindenre, és vezette minden lépésében.
Amint megüresítjük magunkat a testi énünktől (szarx = saját erőnkből való ), és vállaljuk az Atyától való teljes függést, a Szent Szellemmel leszünk felkenve. A Szent Szellem minket is tanít, vezet, valamint felhasznál. Az Atya Jézus lelkületét látva gyönyörködik bennünk.
