Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! Mondja hát Izráel, hogy örökké tart szeretete! Mondja hát Áron háza, hogy örökké tart szeretete! Mondják hát, akik félik az Urat, hogy örökké tart szeretete! Nyomorúságomban az Urat hívtam segítségül. Az Úr meghallgatott, tágas térre vitt engem. Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem? Velem van az Úr, segít engem, és én megvetéssel nézek gyűlölőimre. Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint emberben bízni. Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint előkelő emberekben bízni.
Mondjad, mondjad, mondjad magadnak és másoknak, hogy jó az Úr, örökké tart szeretete. Adj érte hálát! Mert még akkor is igaz ez, amikor te magad nyomorúságba vezeted az életedet, és azt gondolod, hogy az Úr éppen most büntet meg téged. Nem igaz, hogy megátkoz, megbüntet. Bármilyen nyomorúságban vagy, bármilyen ok miatt, csak kiálts hozzá hittel, és meghallgat. Most még nem is tudod elképzelni, hogy milyen tágas térre visz téged. Tedd az életedet teljesen a kezébe, merjél mindenben Tőle függni, merd magadat teljesen kiszolgáltatni Neki, és tapasztalni fogod az Ő oltalmát, gondoskodását, védelmét.
“Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!” Zsoltárok 91,1-2
