A szegények elnyomása miatt,
a nyomorultak nyögése miatt
bizony fölkelek – így szól az Úr –,
védelmembe veszem azt, aki arra vágyik.
Az Úr szavai tiszta beszédek,
mint a földbe vájt kohóban megolvasztott ezüst,
amelyet hétszer tisztítanak.
Uram, tarts meg minket,
és őrizz meg minket e nemzedéktől fogva mindenkor,
még ha gonoszok járnak is körös-körül,
és az alávalóságot fölmagasztalják az emberek között!
Csak 3 rövid vers, mégis súlyos mondanivalóval és jelentéssel.
Maga a világot fenntartó erős ÚR szólal meg. Megmozdul az igazságtalanság láttán, megálljt parancsol az igazságtalanságnak és védelmébe veszi azokat, akik az Ő védelmére vágynak.
Gyakran elhangzik a kérdés, hol volt akkor az ÚR, amikor ez és ez történt…? Én ott voltam – mondja az ÚR –, megfogtam volna a kezed, óvó karjaim öleltek volna át, de vajon te miért nem kerestél, miért nem vágytál erre, miért nem vágytál rám?
Hétszer tisztított ezüst az ÚR szava – fényesen csillog, nem oxidálódik, halványodik meg. Tiszta, értékes és lágy szó, amely a sötétségben felragyog. Nem volt nagyobb szükség a tiszta, igazi isteni szóra, mint most, amikor a hazugság reneszánszát éli a földön.
