Nyissátok ki előttem az igazság kapuit! Bemegyek, és hálát adok az Úrnak! Ez az Úr kapuja: igazak mehetnek be rajta. Hálát adok neked, hogy meghallgattál, és megszabadítottál. Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő. Az Úrtól lett ez, csodálatos a mi szemünkben. Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen! Ó, Uram, segíts meg! Ó, Uram, adj szerencsét! Áldott, aki az Úr nevében jön! Megáldunk titeket az Úr házából. Az Úr az Isten, ő adott nekünk világosságot. Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvaihoz! Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, magasztallak téged! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! 

Ez a jelenet a templomba, a szent sátorba való bevonulás jelenete. Az Úrral és a testvérekkel való találkozás örömébe kaphatunk egy kis bepillantást. 

Ebben a részben egy vázlatot kaptunk a csendességünkhöz. Amikor mi is bemegyünk a belső szobába, az Úrhoz, ugyanezt átélhetjük. 

  1. Hálaadás a megigazításért, a szabadításért. 
  2. Megemlékezés a megváltásról, Jézusról, aki a sarokkő. 
  3. Vigadozás, öröm 
  4. Kérés áldásért 
  5. Egymás megáldása 
  6. Teljes önátadás 
  7. Hálaadás Isten jóságáért és szeretetéért.