Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a hústestnek, hogy a hústest szerint éljünk. Mert ha a hústest szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Szellem által a halálba teszitek a test (szóma!) cselekedeteit, élni fogtok. Mert mindenki, akit  Isten Szelleme vezet, Isten fia. Mert nem a szolgaság szellemét vettétek, hogy visszaessetek a félelembe, hanem a fiúvá fogadás Szellemét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Apa!” Maga a Szellem tanúsítja folyamatosan a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha gyermekek, akkor örökösök – örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, feltéve, hogy vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. 

Ha hústest szerint élsz, meg fogsz halni. 

Ha halálra adod a fizikai test cselekedeteit, élni fogsz a Szent Szellem által. 

A fizikai test, nemcsak a hústest cselekedeteinek halálra adása a teljes önátadást jelenti, amikor 100 %-ban Isten Szelleme vezet. Ebben semmi nincs, ami tőlem származik. Ld. Rm 12,1 “…okos istentiszteletként szánjátok oda a ti (fizikai) testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek, …” 

Vezetés: A Szent Szellem előttünk jár, mutatja az utat. Nem vezérel, nem kényszerít. Mi örömmel követjük Őt, teljes engedelmességben járva. 

“Csak vezess Uram végig, és fogd kezem, 

Míg boldogan a célhoz elérkezem, 

Mert Nélküled az én erőm oly kevés, 

De hol Te jársz előttem, nincs rettegés.” 

A szolgaság szelleme: visszaesés a félelembe. 

A fiúság Szelleme: öröm, hála, imádat, méltóság, “Abba, Atyám”, mert Ő tesz bizonyságot a mi szellemünkkel együtt arról, hogy Isten drága gyermekei, az Ő örökösei és Krisztus örököstársai vagyunk!  

Paradigmaváltás a kereszténységünk miatt viselt szenvedésről: nem egyedül, hanem Vele együtt szenvedünk –> mi is ugyanúgy meg fogunk dicsőülni, ahogy Ő megdicsőült.