Dávid ekkor áldotta az Urat az egész gyülekezet előtt. Ezt mondta: Áldott vagy te, Uram, ősatyánknak, Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké! Tied, Uram, a méltóság, a hatalom és a tisztelet, a hírnév és a fenség, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, Uram, az ország, magasztos vagy te, mindenség fejedelme! Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. Most azért, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük a te fenséges nevedet. Mert ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ennyit adakozni? Bizony, tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk! Mi jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk. Napjaink olyanok a földön, mint a múló árnyék. Urunk, Istenünk! Ez az egész halom kincs, amelyet összeadtunk, hogy neked, a te szent neved tiszteletére templomot építsünk, a te kezedből való, és a tied lesz mindez! Tudom, Istenem, hogy te megvizsgálod a szíveket, és az őszinteségben leled gyönyörűségedet. Én mindezt őszinte szívvel, önként adtam, és most örömmel látom, hogy önként adakozott neked néped, amely itt összegyűlt. Uram, őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, tartsd meg örökre néped szívében ezt a szándékot és indulatot, és kösd magadhoz szívüket!
Isten számára bármilyen kincsnél sokkal fontosabb a szívünk. Úgy akarja formálni, hogy a saját szívének nagylelkűségét láthassa meg a mi szívünkben. Hogyan éri ezt el bennünk?
- Rávezet minket arra, hogy minden az Övé, mi is az Övé vagyunk, nekünk semmilyen, Tőle elkülönült tulajdonunk sincs. Sáfárok vagyunk, akik az Ő tulajdonát gondozzuk, de az nem a miénk. És ez nemcsak a tulajdonra igaz, hanem minden másra is, a méltóságra, hatalomra, tiszteletre, hírnévre, dicsőségre.
- Rávezet minket arra, hogy az életünk értelme, célja az Ő megdicsőítése. Ez úgy történik, hogy átadjuk neki teljesen magunkat, hogy a szívünket az Ő egyszülött Fia, Jézus Krisztus képére formálja. Nekünk is az lesz életünk legfontosabb célja, ezért fogunk tenni mindent.
- Rávezet minket arra, hogy az adakozásban is legyen a szívünk olyan, mint az Ő szíve. Rávezet minket arra, hogy az adásban szépséget lássunk, gyönyörködjünk, mert az Ő nagylelkűségét, szeretetét, irgalmát ábrázoljuk ki.
Készen állsz arra, hogy mindenben megdicsőítsd az Atyát? Mondd el neki! Csodálatos munkát fog végezni a szívedben.
