Március 4.

Kol 1,24-29

Most örülök a tiértetek elviselt szenvedéseimnek, és testemben betöltöm mindazt, ami Krisztus gyötrelmeiből még hátravan, az ő testéért, amely az egyház. Ennek a szolgájává lettem a szerint a megbízatás szerint, amelyet Isten nekem a ti javatokra adott, hogy teljesen feltárjam előttetek Isten igéjét, azt a titkot, amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, de amely most kijelentetett az ő szentjeinek, akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen gazdag e titok dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek.Mi őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Krisztusban.Ezért fáradozom én is, és küzdök az ő ereje által, amely hatalmasan működik bennem. 

Ha már most ilyen csodálatos az, hogy Krisztus közöttünk van, akkor milyen lesz majd az eljövendő dicsőség számunkra?! A krisztusi ábrázatra, jellemre való formálásunk fogja növelni bennünk a Krisztus visszajövetele iránti vágyat, felerősíti bennünk a dicsőség reménységét.  

Ezért nekünk is az az elhívásunk, hogy ezt a folyamatot segítsük elő minden emberben. Ezért fáradozunk az Ő ereje által, ami hatalmasan működik bennünk is.