Az igaz ember ösvénye egyenes, te egyengeted az igaz ember útját.
Jézus ismeri a szükségeinket, a körülményeinket és Ő az egyetlen, aki az utat is ismeri. Nincs még egy olyan idegen- vagy túravezető, aki összehasonlítható lenne vele az út ismeretében. És mi mégis hajlamosak vagyunk a megtapasztaltra, a láthatóra, az emberire támaszkodni.
Ábrahám úgy indult el élete legveszélyesebb – életveszélyes – útjára, hogy csak annyit tudott, hogy mennie kell. A többit rá kellett bíznia az Istenére. Ez minden ismert túlélő túránál hajmeresztőbb. Erre nem lehet emberileg felkészülni. Ábrahám mégis útrakelt. Hitt.
Az Úr egyenes utat ígér nekünk. Nem fizikailag egyeneset. Beláthatatlant, kacskaringósat, szerpentínekkel szinesítettet, de olyat, amit Ő egyenesít ki. Előre nézve beláthatatlan, de minden pillanatban mégis járható, visszanézve pedig egyenes. Mert minden pillanatban Ő azon dolgozik, hogy egyenessé váljon, meg ne üsd a lábad azon lépkedve. Csodálatos vezetőnk van!
